Lassan két hét telt el a Leo és Ravi dolog óta. Azóta se beszéltem egyikkel se.
A csengő hangja riasztott fel az elmélkedésből, és mivel, kivételesen húgi itthon van, ő ment ajtót nyitni.
Hyuk mindig elrángassa valahova, szóval nem nagyon van itthon.
Hatalmas sikításra felpattantam, és kirohantam a bejárathoz.
-Te Szentséges Atya Úristen ez Yonghwa. - legyezgette magát Cassy.
És meglepő módon koreaiul mondta.
-Szia Cassy. Szia Alex. - intett. Cassy meg közel járt az ájuláshoz.
-Szia Yonghwa. Mi járatban? - nevettem el magam, hugi nagyon szereti a Cn.Blue-t és gondoltam, hogy így fog reagálni egyszer rá, ha találkozik vele.
-Meghívom magam, egy kávéra. - egy szív döglesztő mosoly kíséretében bejött.
-Gyere be. - forgattam meg a szemem, és indultam be a konyhába.
De meg is torpantam amikor ismerős röhögést hallottam.
-Á Sziasztok. - köszönt Ravi.
Fújtattam egyet, és megfordultam. Ravi, Hyuk, és Leo állt az ajtóban.
-Hali. Gyertek be. - intettem, és megfogtam Yonghwa kezét, behúztam a konyhába.
-Kávé? - szóltam ki.
-Csak nekem. - jött be Leo. Bólintottam.
Yonghwa úgy vigyorgott, mint a vadalma.
-Lex. Hol a mosdó? - krákogott Yonghwa, hogy el ne röhögje magát, érezte a feszültséget köztem, és Leo közt, és most lelép inkább. A sunyi.
-Itt balra, harmadik ajtó. - csaptam nyakon. -Ezért meghalsz. - morogtam neki.
Kuncogott egyet az orra alatt, és kiment. Leo és köztem érezni lehetett a feszültséget, nem is szólaltam meg. De rajta látszott, hogy küzd.
-Tessék. - raktam a pultra a csésze kávét.
-Köszi. - vette el.
Pár perc múlva Yonghwa is befutott.
-Kávézni jöttem, és nem kapok? Hát milyen ez már. - csípőre vágott kezekkel nézet rám.
-Hülye vagy szívem. Fájdalmasan. - forgattam meg a szemem, és öntöttem ki neki.
-Te mondtad, hogy jöhetek kávézni. - vette el.
-I Yah. - csettintettem mint egy díva.
-Szexi. - nevetett Yonghwa. Leo meg csak a kávéját kavarta.
-Cassy után jöttetek? - kérdeztem.
-Igen. Próbára megyünk. - válaszolt.
-Velünk jössz? - kukucskált be Hyuk.
-Ha szeretnétek. - intettem neki, ő meg odajött hozzám, én meg mint egy anya megigazítottam az ingét, meg a haját. Mosolyogva tűrte.
Olyan aranyos gyerek, nagyon imádom. Kaptam egy arcpuszit is, meg egy ölelést.
-Persze, hogy szeretnénk. - mondta Leo. Ravi meg csak bólogatott.
-Legyen. - mosolyodtam el. Yonghwa teli vigyorral nézet.
-Kikísérsz? - intett.
-Persze. -Sziasztok. Szia Cassy. - köszönt el, Cassy meg olvadozott.
De hát mit vártam?
A bejáratnál megálltunk.
-Miért jöttél amúgy? - tudtam, hogy nem kávézni jött.
-Holnap szabad lennék. - sandítottam rám.
-Estére, vagy egész napra?
-Napra. Ha megfelel.
-Természetesen. - bólintottam.
-Majd szólj hol találkozunk.
-Rendben. Szia Lex.
-Szia Hwa. - bezártam az ajtót, bementem, hogy átöltözzek.
Egy farmert és egy kockás inget vettem fel, és a kedvenc torna cipőm.
Minden fontos dolgomat bele dobáltam az oldal táskámba, és kimentem a többiekhez.
-Kész vagyok. - raktam le a táskámat. Ravi állt meg mellettem.
-Már bele másztál a hűtőbe, igaz? - kérdeztem, de már tudtam mi a válasz.
-Nem. Én? Hol már? - vigyorgott.
-Bele nyaltál a csokitortába. - hunyorogtam. Az ajka picit csokis volt. Felnéztem, és mit látok? -Leo, másztál ki a hűtőből?!!! - mentem gyorsan oda, bezárta az ajtót, és rám nézet.
Olyan aranyos volt, hogy neki is maszatos volt a szája.
-Nem csináltam semmit. - pislogott.
-Nem hát. - fogtam a konyha kendőt, és elkezdtem letörölni a csokit az arcáról, meg az ajkairól. -Szörnyű népség vagytok. Hát szabad ilyet? - bűnbánó fejjel nézet rám. -Nem kell a bambi fej. Nem hatsz meg. - elmosolyodott. -Ravi, gyere ide. Te is csokis vagy. És Hyuk meg húgi hol van? - megfogtam az arcát és letöröltem. Olyanok mint a rossz gyerekek.
-Biztos szobán. - nevetett Ravi.
-De perverz vagy. - csaptam nyakon. -Leo, hagyd a tortát mert nem kapsz akkor belőle! - szóltam az említettre. Rögtön bezárta a hűtőt. Tényleg veszélyes kaja közelében hagyni. -Megyek megkeresem a húgiékat. Békén hagyni a tortát. Mindjárt jövök. - lakat kéne a hűtőre.
Egyenesen húgi szobájához mentem, és vagyok olyan troll, hogy rájuk nyitottam.
És nem tévedtem. Egyetlen makaenem és húgom, egymás szájában volt.
-Lexa. - ijedtek meg.
-Istenem, de aranyosak vagytok. - csillogó szemmel néztem rájuk. Meglepődtek a reakciómon.
-Akkor...
-Akkor menjünk, amíg Leo és Ravi meg nem eszi a tortát. - vigyorogtam.
-Torta? Hol? - lett izgatott Hyuk.
-Hűtőben. De Leo is ott van, szóval induljunk.
Visszamentem a konyhában, és naná, hogy Leo meg Ravi a hűtőt bújták. Sóhajtottam.
-Fiúk. - szóltam rájuk. -Remélem maradt még, mert ha nem, legközelebb semmit nem csinálok nektek. - eltoltam onnan őket.
Szerencsére csak oldalán a csokit piszkálták le.
Amúgy egyben volt a torta. Kivettem a hűtőből, majd dobozba raktam, és bele egy szatyorba, raktam mellé műanyag tányért, meg villát, majd veszek még valami üdítőt is.
-Mehetünk. - mentem a nappaliba. Mindenki összekapta magát, és már mentünk is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése