Eternity Love [5]

Tök furcsa, hogy egy olyan pasi elől menekülök, aki még csak hozzám se szól. Persze hosszabb mondatokban. "Szia " "Hogy vagy"-on kívül mást nem mond, de a mosolya! Na az gyilkos. Elég ha rám mosolyog amikor belépek oda, ahol Ő is ott van, nekem vége! És szerintem direkt is csinálja! Mármint a mosoly dolgot. Olyankor tök esetlen vagyok, és olyan mint egy szerelmes tinilány! És ez rossz! Nagyon nagyon rossz!

-Először lepakolunk a szállodában... - mondta a menedzser. Most érkeztünk meg Tokióba. Imádom ezt a várost! -Sajnos, párosban lesztek, mert tele az egész szálloda. Hyuk, Hongbinnal, Ken Ravival, Hakyeon Reitával, Leo Yunnal. - lefagytam mint a Windows kettes. Hogy mi van? Én NEM lehetek Leoval!
-Öhm... nem lehetnék Reitával? - kérdem meg.
-Nem, mert így lettek felhordva a bőröndök, plusz így is vagytok felírva! Nem fogok javítgatni! - hagy ott. Reire pillantok, Ő pedig sunyin összenéz Leoval, én pedig inkább iszkolok a menedzser után, hogy megkapjam a kulcsot. Tegnap meséltem Reinek, arról, hogy mi is a helyzet velem, Kennel, és mit is érzek Leo iránt! És már három hónapja vagyok a fiúkkal, és ezek ketten állandóan szervezkednek ellenem, Ken pedig totál féltékeny.
Megkaptuk a kulcsokat, majd liftbe szállva irány a negyedik, a 450-es szoba. Oké, ez mától a pokol szobájának a száma! Leo ment előre, én meg úgy kullogtam be mint egy ázott kutya, és terültem el az ágyon. Ami francia! És nincs több ágy! Esküszöm pánikolok!
-Gyerekek, nyolckor vacsi, aztán reggel nyolckor fanmeeting. - jön be a menedzser.
-Rendben. - válaszol helyetem is Leo, mert én épp próbálom magam megfojtani az ágyon lévő takaróval. Nem sok sikerrel.
Ajtó záródik, másik nyílik, víz csobogás, majd újra csend.
-Most öngyilkos akarsz lenni egy ágytakaróval? - szólal meg.
-Igen... - morgom. Elneveti magát.
-Ne csináld már! Nem lehet olyan rossz velem. - próbál meg megfordítani, de én pedig belekapaszkodok a takaróba, ő pedig kuncogva tol rajtam egyet, így fel lettem tekerve mint egy palacsinta. Kilesek, ő pedig mosolyogva mászik fölém, és ül rám. Kicsit jobban lehúzza a takarót az arcomról, másik kezével pedig megtámaszkodik fölöttem.
-Nem rossz! Én vagyok a rossz. - vörös fejjel húzom vissza a paplant és felsóhajtok. Leo vissza lehúzza az arcomról én pedig rá nézek.
-Miért is vagy rossz? - kérdi mosolyogva. Egyre többet mosolyog. -Mert nem tudok ellen állni... - becsukom a szemeim, pár pillanat múlva pedig puha ajkait érzem meg az én ajkaimon.  Nem csókolok vissza, csak elmosolyodok.
-Nekem nem is lehet ellen állni... - mondja. Kinyitom a szemeim és rá nézek.
-Kis egoista! - kuncogva kihúzom a kezeim, egyikkel megfogom a nyakát, másikkal az oldalat és lehúzom magamhoz, majd megcsókolom. Azonnal viszonozza a csókot, de olyan lágyan csókol, hogy elolvadok, csak épp, hogy hozzá ér az ajkaimhoz, mégis... teljesen el lettem varázsolva. Soha senki nem csókolt még így.
-Nem vagyok egoista, csak tisztában vagyok az adotságaimmal. - vigyorog rám, majd lemászik rólam, és megy ajtót nyitni, mert kopogtak. Meghallom Hongbin hangját, és Reita hangját.
-Hát Te? - hajol fölém Hongbin.
-Palacsintát játszok. - vigyorogtam rá. Elneveti magát, mire hirtelen rám veti valaki magát. Hatalmas nyögés hagyja el a szám, és megnézem a merénylőmet. Ravi volt! Röhögve kezd rajtam fetrengeni.
-Lapított palacsinta! - nyomogatja meg az orrom.
-Azt hiszem... pár szervem átköltözött más helyre... - sóhajtok fel, Ravi lemászik rólam, Reita pedig kuncogva hámoz ki onnan.
-Menjünk enni, aztán alvás. - mondja Yeon. Mindenki az ajtóhoz csődül, Ken pedig ott áll még mindig mellettem.
-Baj van? - állok fel.
-Nem. Csak azt hittem... - megrázza a fejét.
-Hogy épp szexelünk? - karjaim keresztbe fonom a mellkasom előtt.
-Igen. - néz rám.
-Tévedtél! - elindulok a többiek után, de utánam szalad, és megállít.
-Nem feküdhetsz le vele! - mondja.
-Nem Te fogod megmondani mit tehetek és mit nem! Attól, hogy volt köztünk valami. Pontosabban szex! Nem vagyok a baratnőd! Ha úgy akarnám, Hongbint is ágyba vinném, de nem teszem!  Már az elején megmondtam, hogy ne képzelj ebbe az egészbe többet! Nem szeretlek. És nem is foglak, mert nem tudok szeretni! - elrántom a karom, és ott akarom hagyni, de a többiek ott álltak a lift előtt. Így inkább lépcsővel mentem le. Ők már lent voltak, így mehettünk az étterembe enni, ami azonnal ott volt a hal mellett jobbra. Elég siralmas volt a hangulat, de erről Ken tehet! Megmondtam neki, hogy nem leszek a barátnője, erre féltékeny, meg minden. Az ő baja, hogy így érez irántam, nem az enyém!

Eternity Love [4]

Mivel Én a dolgom elvégeztem mára, mehettem haza.
Félúton beugrottam venni valami kaját haza, az egyik gyors étterembe. Otthon, elmentem zuhanyozni, aztán pizsiben betelepedtem a kanapéra, a TV elé. Mire elhelyezkedtem, és enni kezdtem, jött egy SMS.
-Komolyan! Már enni se hagysz? - morgom az orrom alatt. Ken kérte a címem. Igaz is... Ez volt a feltétel ha békén hagy. Leírtam neki a címet, és elküldtem.
Lassan enni kezdtem, közben kapcsolgattam a TV-t, hogy hátha van valami jobb film. Végül találtam egy filmet ami lekötött.
Már épp bealudtam volna, amikor csengettek. Lefordultam a kanapéról, mire nyekkentem egyet, aztán talpra állva az ajtóhoz csoszogtam.
Amint nyilt az ajtó, már valaki az ajkaimra tapadt. Pislogni is elfelejtettem, annyira meglepődtem. De tudtam ki az.  Ken betolta a lábával az ajtót és levette a pólóját. Máris a lényegre tért. Mellkasán végig simitottam, aztán a nyakára hajolva kezdtem kibontani az övét és a nadrágját. Közben a szobába kezdtem húzni. Halk sóhajok hagyták el az ajkát, minden érintésem után.
Már ismerem annyira a testét, hogy tudjam, mit, s hogy szeret.
                    #####
Vállam cirógatva feküdt mellettem, és a nyakamba csókolt párszor.
-Yun... - szólít meg halkan.
-Hmm? - semmi értelmes mondat nem tud most bennem megfogalmazódni.
-Mik ezek a hegek rajtad? - suttogta. Van pár heg rajtam, de azokat nem Én csináltam.
-Baleset. - mondom tömören. Nem kívánok erről többet beszélni, mert fáj. Lapocám feletti sebre csókol, aztán jobb kezével megfogja az Én jobb kezem, és szorosan magához húz, Én pedig a karjaiba bújok, hátam a mellkasának nyomom, így szinte egybe olvadunk. Jó így most, mert nem beszél, csak csendesen fekszünk.
Ajkával és az orrával néha néha megcirógatja a nyakam, vagy a hajamba csókol.
-Miért ragaszkodsz hozzám ennyire? - kérdezem. Nagyon érdekel, miért akar annyira velem lenni.
-Mert Te nem az Idolt látod bennem... - motyogja.
-Hát az tény, hogy inkább az lebeg a szemem előtt, hogy pasi vagy, formás hátsó féllel, és élvezhető taggal, mint az Idolságod! Az valahogy nem az Én reszortom. - mondom.
-Na, pont ezért kedvellek annyira. - jobb lábát az Én jobb lábamra teszi, így már szinte össze IS vagyunk tekeredve, érdekes, hogy még csak nem is kényelmetlen. Sőt! Eddig alig volt olyan pasi az életemben aki szex után is figyelt rám. Szóval ez most meg melengette a lelkem fagyos részét.
Jaehwan hamar elaludt, végig engem ölelt, mintha egy plüss maci lennék. De úgy érzem, itt más a helyzet. Szinte teljesen biztos voltam abban, hogy Ő valami komolyabb dolgot érez irántam, mint puszta kedvelést. Bal kezemet a fejem alá raktam, és próbáltam elaludni ami a sok gondolat miatt nehezen ment.
Arra keltem, hogy a Nap, az arcom simogatja, és valaki beszél mellettem halkan. Lassan oldalra fordultam, és álmosan pislogtam Kenre. Lerakta a mobilját és felsóhajtott.
-Baj van? - kérdem.
-Ne haragudj, fel keltettelek? - fordul hozzám.
-Már ideje felkelnem. - mellkasára rakom a fejem és adok rá egy puszit. -Hány óra? - motyogom.
-Fél kilenc. - mondja.
Épp szóra akartam nyitni a szám, amikor kinyilt az ajtó.
-Látom hamar túl tetted magad rajtam! - mondja gúnyos hangon Kyung. Grimaszolva néztem fel, állam Ken mellkasára raktam. 
-Már aznap este túl voltam rajtad! - mondom unottan. Ken magához húzott és egy puszit adott a fejemre. -Mire jöttél? - kérdem Kyungot.
-Itt maradt pár papír a fiókban. - indult oda. Nem zavarta hogy valaki van velem, plusz meztelenek is vagyunk. Igaz takar a paplan, de azért na! Ekkora egy pofátlan alakot!
-Minden itt maradt dolgod elégettem! - mondom.
-Az útlevelem is? - fordult meg hirtelen és rám meredt.
-Útlevél, igazolvány, igen! - ásitok.
-De azokra szükségem van bazd meg! - üvölt rám. Szegény Ken össze is rezzent.
-Hát... - feltolom magam és rá vigyorgok -Ezt kaptad azért, amiért még a rohadt TV-t is elvitted ami miatt három hónapot kellett túl óráznom Te seggfej! Még van pofád ide jönni azok után amit csináltál és rám üvölteni? Rakd le a kulcsom és takarodj a lakásomból, vagy feljelentelek zaklatás és erőszak miatt. - mondtam higgadtan, mire az arca elsápadt.
-Nem tennéd meg... - sziszegi.
-Óh! De! Sőt! Élvezném, hogy elvisznek a zsernyákok, Én pedig egy szál lepedőbe burkolózva zokogok a kanapén. Tudod milyen vagyok Kyu! Nem kérem, hogy hozz vissza minden dolgom, amit elvittél, amiket Én vettem a saját pénzemből, csak annyit, hogy rakd le a kulcsom és talarodj innen. - oly annyira vagyok nyugodt, ami még az arcomra is kiült, hogy azt mondanák: Pszichopata vagyok vagy minimum kettős személyiség.
-Nálad nagyobb ribancot nem hord magán ez a Föld! - mondja méregtől fuldokolva.
-És büszke is vagyok rá! - bólintok egyet.
Dulva fulva akár egy bika, levágta a kulcsát, aztán ajtót kicsapva elrohant. Én pedig nevetve feküdtem vissza Ken mellé.
-Ki volt ez? - kérdi Ken.
-Másfél héttel ezelőtt még a pasim volt. - felemelem a paplant és rá ülök a csípőjére, lehajolok hozzá és megcsókolom. -De mivel megcsalt, aztán amikor kiraktam, az egész lakást kiüritette bosszúból, Én pedig az itt felejtett dolgait fogtam és kukába dobva elégettem. - mormogtam a nyakába, kezei pedig a derekamra siklottak, és felsóhajtott. -Aztán mindent megvettem a megmaradt pénzemből. És minden ugyan olyan mint előtte. Ha nem jobb! - megmozditom a csípőm, mire felnyög, szemeit összeszorítva feküdt alattam, alsó ajkát beharapta, és éreztem, hogy lent kezd éledezni. Elvigyorodtam aztán az ajkaira hajoltam újra, ő pedig egyik kezét a tarkómra vezette, és lágyan csókolt meg.
Telt ajkai nagyon puhák, és édesek, imádok csókolózni vele, ami nálam ritka.
Elég válogatós vagyok ilyen téren.
Délután elment, de este visszajött, és újabb gyönyörű pillanatokat éltünk meg ketten. Nagyon jól bírja ám, ami meg is lep!
Viszont, másnap reggel Ken már nem volt mellettem. Mondta is, hogy korán fog elmenni, így egyedül mentem be a Jellyhez, és kerestem meg a menedzsert, a további utasítások miatt.