~Leo~
Végre kijött az mv, kaptunk két nap szabad napot, aztán pedig újra comeback stage hajtás.
Egyik közeli klubban foglalt nekünk helyet a menedzser, hogy megünnepeljük az új sikert. Természetesen, én csak csendben a saját kis világommal voltam el, néztem az embereket, dudoltam az ismerős dalokat, és a pohár whiskym forgattam.
Megszólalt az Eternity, mire felnéztem a DJ pulthoz és ott állt Ken, vigyorogva integetett nekünk, Reita elnevette magát mellettem, és Hakyeon majd keresztül esett az asztalon úgy csápolt vissza Kennek. Fogalmam nincs, hogy Reita, hogy viseli el a szeretettel túlcsordult leadert, de elismerésem.
Hátra dőltem, és szememmel újra azt a fekete ruhás lányt kerestem. Fejét felemelve mintha a plafont nézte volna, csak szemei csukva voltak, a zene ritmusára mozgott, egyik kezét felemelte, míg másikkal a hajába túrt és látszott a nyakán a tetoválás. Tűz, Víz, Levegő, és Föld! Régebben olvastam ezekről a kanji jelekről, szóval tudom mit jelent. Annyira vonzón táncolt, hogy csak őt néztem. Meg persze a fél klub. Amikor megfordult, és láthattam az arcát, azonnal látszott, hogy nem koreai, hanem Európai, vagy Amerikai. De amikor kinyitotta a szemét, és végig simitott a nyakától a combjáig a testén, hatalmasat nyeltem, és bele ittam a poharamba. Szemei szinte teljesen elvarázsolt, olyan kék volt, ajkai is teltek, aminek az alsó részét beharapva, nézett velem szembe. Elmosolyodott, és megfordult válla felett rám pillantot.
-Miért nem mész oda hozzá? - kérdi hirtelen Reita. Rá néztem.
-Kihez? - kérdem értetlenül.
-Hát a lányhoz! - biccent.
-Hmm... - kiittam az utolsó kortyot és leraktam a poharat.
-Miről folyik a nagy csevely? - karolja át Reita nyakát N, és rám mosolyog, aztán egy nagy puszit add Reita ajkaira.
-Nem sok mindenről. - von vállat Rei mosolyogva.
-Na de mégis? - nyafog leader.
-Csak mondtam, Taekwoonnak, hogy kérje fel azt a lányt... - mutat oda -Aki most épp Kennel táncol. - fejezi be a mondatot, és rám pillant. -Sajnálom... - tátogja. -Azt hiszem én most haza sétálok, nincs túl nagy kedvem most itt ülni. - állok fel, intek Ravinak aki a másik két csapat taggal beszélget, és már mentem is. Fél szemmel azért láttam ám, hogy a csaj engem néz, aztán befordultam az ajtóhoz, kezeim zsebre téve, lassan elindultam haza, sétálva.
Jól esett most a séta, friss volt a levegő, így kicsit elmosolyodtam.
Majdnem másfél órát bolyongtam, csak úgy, végül meguntam, és haza indultam végleg. Viszont otthon nem épp az várt amit akartam -puha ágy, és csend-, hanem a lakás ajtó félig nyitva, női cipő, és egy bugyi, meg egy ruha volt az ajtó előtt ami a mi közös szobánk, Kennel. Hangos nyögések szürődtek ki onnan, szóval nem egyedül jött haza Ken. Biztos azzal a lánnyal akivel táncolt.
Felszedtem a ruha darabokat, leraktam őket a polcra, elő vettem a pót matracot, és az ablakhoz raktam le, megágyaztam, aztán a mosókonyhából a szárítóról leszedtem egy boxert, pólót, és egy melegítő nadrágot, mivel be nem tudtam menni, majd elmentem zuhanyozni.
Zenével a fülemben feküdtem le végül, mert kicsit hangosak voltak, és rosszabb mint Ravi horkolása. A többiek se jöttek haza, szóval...
Oldalra fordultam, és kinéztem az ablakon.
Olyan üres vagyok...
Kellene valaki, aki szeret.
Másnap reggel én keltem hamarabb. Csináltam reggelit, mint minden reggel, aztán elmentem futni. Egy kis feszültség levezetés, amióta musical-ezek.
Amikor vissza értem, káromkodást hallottam, és amikor beléptem, épp a lány tuszkolta magára a ruhát, csak a cipzárt nem tudta felhúzni. Mellé álltam és segítettem neki, aztán felkapta a bugyiját és felvette, ezen jót mosolyogtam. Tényleg látszik rajta, hogy nem koreai. Összefogta a haját, rám se nézve biccentet, és cipőjét felkapva kitrappolt a bejárati ajtón amit nyitva hagytam.
Felsóhajtottam, és elmentem zuhanyozni.
~Yuna~
Reggel iszonyat fejfájásra keltem keltem. Ilyen az én formám.
Fájt minden részem, és meztelen voltam.
-Óh, anyám! - nyögtem fel.
Káromkodva másztam ki a fiú mellől és mentem megkeresni a ruhám. Kint találtam rá. Miután magamra tuszkoltam, a cipzárt már más húzta fel mert nem tudtam. Nem akartam felnézni, így inkább eliszkoltam onnan miután vissza vettem a bugyim.
Holnapra össze kell szednem magam, egy szakítás nem teheti tönkre azt amit évek óta felépítettem.
Haza érve félig üres lakás fogadott. Tehát elment.
Ledobtam a cipőm, és a konyhába mentem. Csináltam egy kávét, és szendvicset így azzal mentem a nappaliba. Leültem a kanapéra, és csak meredtem az üveg asztalra.
Minden összeomlott körülöttem.
