Egy köntösben állok a tükör előtt, fésülöm a hajam. Semmi kedvem a szőke herceghez. Magamban hívom. Leraktam a fésűt, bekapcsoltam a hajszárítót.
Szárítás után, kivasaltam, és pár hullámot rakva bele, összetűztem hátul.
Szereti ha ilyen a hajam.
Kilibbentem a fürdőből, és majdnem orra buktam, egy ismerős nevetés miatt.
Bekukkantottam a konyhába. Ravi volt az. Hogy kerül ide?
-Hali. - intett, majd elpirult.
Hát igen, elég lenge a köntösöm.
-Szia. - visszaintve mentem a szobámba.
Kivettem egy piros ruhát, felvettem alá egy piros csipkés francia bugyit, meg egy pánt nélküli melltartót. Kilibbentem a fürdőbe, félúton hallottam egy nagy koppanást, meg egy fájdalmas nyögést a konyhából, magamhoz vettem a parfümöm, majd vissza a szobába.
Magamra kaptam a ruhát, parfüm, smink már a fürdőben megcsináltam hajszárítás előtt, a fekete kabátomat kaptam magamhoz, és a kis táskámat.
Bementem a konyhába, a két fiú úgy nézet rám, mint egy UFO-ra. Száj tátva.
-Cassy, ajtót zárd be ha a fiuk elmentek, reggel jövök. - pusziltam meg a homlokát.
-Megint Ő? - szomorodott el.
-Jah. - sóhajtottam. -Szeretlek. - indultam ki.
Magamra kaptam a kabátom, és ahogy kileptem, beintegettem a fiúknak, mosolyogva.
~~~~~~
Idegesen toporogtam a liftben, vártam azt a jellegzetes csengést, hogy kiléphetek a liftből.
Gyomrom akár egy dió.
Sajnos beleestem abba a csapdába, hogy beleszerettem egy kliensembe.
Nem vagyok az a fajta kurva, akinek stricije van, hanem az aki a maga ura.
Erre a legmegfelelőbb kifejezés a Luxus kurva.
Nem szépítek. Ez az igazság.
Először egy férfi szólított le egy klubban.
Megkérdezte mennyit kérek, én mondtam egy árat, ő meg elvitt egy szállodába.
Elég kezdő voltam, de nem panaszkodott.
Elkérte a számom, és azóta is ezt csinálom.
Merengésemből a lift hangja hozott vissza, és, ahogy kinyílt az ajtó, kiléptem, és mentem a 206 szobához.
Kopogtam, majd kitárult az ajtó.
Lehengerlő mosollyal, egy farmerben meg fehér atlétában, vizes hajjal nyitott ajtót.
-Szia Szépségem. - nyújtotta a kezét.
-Heló...Kris. - mosolyogva fogtam meg a kezét, és hagytam, hogy berántson, majd csókoljon meg.
***********
-Anyám. Kurvára fáj a hátam. - tapogatta a hátát Ravi.
-Mi az istent csináltál már? - nézte meg HackYeol. -Van egy kék foltod. Lerúgtak? - engedte el a pólóját, majd leült.
-Dehogy. Alexnél voltunk, és láttuk fehérneműben, ez az idióta meg épp hintázott, és hátra vágódott. - ült le Hyuk a fotelbe, Leo mérgesen nézet rá, mert az az Ő helye volt.
Hyuk sóhajtva ült át a kanapéra.
-Nem tehetek róla, hogy bebuzultál. - csapta nyakon a kicsit Ravi. -Szerintem még egy impotensnek is felállt volna a kukaca attól a testtől.
-Nem vagyok buzi, és igen is reagáltam a látványra, csak nem úgy ahogy te. - morogta a kicsi.
-Csak nem felébredt a kis Hyuk? - röhögött Ken.
-Nem volt érkezése, mert Ravin röhögtem! - pattant fel nevetve, hogy elkerülje a csapást.
-Amúgy meg, tényleg csodás teste van. Látszik, hogy nem koreai. - ábrándosan bámult maga elé.
-Miért nem csináltatok képet róla? - kezdet durcizni Ken.
-Hülye vagy. - legyintette le Hongbin.
Leo megunva a társalgókat sarkon fordulva távozott.
-Kicsit változhatna már. - motyogta a leader.
Leo bement a szobájába, majd dőlt le az ágyára.
Imád énekelni, de az emberek közelségét még nem szokta meg. Sóhajtva fordult oldalra, a lányra gondolva hunyta le a szemeit, hogy aludhasson.
Holnap nehéz napjuk lesz.
-Ravi. Ugye tudod, hogy utállak? - nyögtem ki almosan.
-Kent is utáld. Ő rajtam van. - röhögött.
-Hát basszus. Lemásznátok már rólam? - mocorogtam.
Lemásztak rólam. Megfordultam a hátamra.
Kedves csipet-csapatom volt a szobámba. Remek.
-Mi járatban? - hasra fordulva kúsztam ki az ágyból, majd amikor a tenyerem érintette a szőnyeget, kibújtam a takaró alól.
Ugyanis alatta kúsztam ki. Kiegyenesedve, nagyot nyújtózva ropogtattattam meg a csontjaim.
-Meló. - sóhajtott Leo.
Hyuk olyan almos fejjel állt mellette, hogy csoda, hogy még nem találkozott a szőnyeggel.
Nehezen lehet ám felkelteni.
Már egy éve lassan, hogy én vagyok a sminkesük. És mar az agyamra mentek.
Rettenetes bagázs. Főleg Ravi meg Ken. Agybaj kapok az állandó trollkodasaiktól.
-Nekem nem is szóltak... - végszóra megszólalt a mobilom.
A menedzser volt. Elhadarta, hogy milyen fotózás lesz, a cím mar a kedves leadernél van.
Egy szót nem szóltam, mert nem volt érkezésem. Frankó. Na uccu neki készülődni...
20 perc múlva már a helyszínen voltunk. Leo hozta az egyik táskát, én a másikat.
Befele tartottunk, amikor, Ken telibe ugrotta Hyuk-ot, amitől szerencsétlen makaen akkorát taknyolt a vokalistával, hogy nyekkentek.
-Basszus. Jól vagytok? - nyomtam Ravi kezébe a táskát, meg a cuccaimat.
-Ken. Te isten verte marha. - csaptam nyakon, amikor megláttam, hogy a makaenak a bal arca egy picit vérzett.
-Naaa, nyugi. - nyafogta.
Mérgesen néztem rá.
-Vérzik, te meg nyafogsz. Hogy fogom eltüntetni ezt itt? - förmedtem rá.Szegény a vér hallatán ki is dőlt az ölemben. remekül kezdődik a nap. Alig tudtuk felpofozni, szegény leader meg nem tudta, hogy hova szaladjon. -Ravi, hozz vizet, te meg ülj már le, és segíts. - húztam magam mellé Hack Yeon-t.
-Mégis mi az istent? - néz rám félve. Tudniillik Ő is fél a vértől, vagy mi.
Nagy nehezen fellocsoltam Hyuk-ot, majd betámogattuk, és egy fél óra csuszással ugyan, de hozzá láttam a dolgomnak.
Nos, volt ám munkám szegényke arcával. De sikerült.
-Jól vagy? - fogta meg a vállam Hongbin.
-Kicsit kiakadtam, de megcsináltam. - néztem rá.
-Te mindig mindent megoldasz. - hátulról ölelte meg a nyakam Ravi.
-Már megint rám kell tehénkedned? - kuncogtam.
-Csak egy ölelés. Nem ilyen lenne ha tehénkednék rajtad. - nevetve nyomot egy puszit az arcomra.
-Hanem ilyen. - hallottam Hyuk hangját, majd nagy súllyal a padlón végeztük.
-Kicsi bukó, nagy rakást kíván. - kiáltott Ken, és ránk ült.
Mivel én voltam alól, nem éppen kellemes helyzet volt.
Fotózás után, nálam filmeztünk. Készítettem popcornt, meg a fiúk vettek nasit is. Kellemes velük filmezni, mert ha tetszik nekik, csendben vannak, de ha nem, végig gúnyolják az egészet, Most szerencsére nyugiban vannak. És nyugodtan, nézhetem a Boszorkányvadászokat.
Kb. a felénél voltunk a filmnek, amikor rezegni kezdet a telefonom.
Kikotortam a zsebemből, majd megnéztem ki az.
Ravi. 1 üzenet. Megnyitottam, majd a kanapéra néztem, de nem volt ott.
"Gyere a fürdőbe." Ennyi állt benne.
Halkan tápászkodtam fel a fotelból. Kisurrantam, majd megcéloztam a fürdőt. Rögtön kinyílt az ajtó, és berántott rajta.
Neki nyomot a csukott ajtónak.
-Ravi... - nyöszörögtem meglepve. Nem vártam a következő mozdulatot amit tett, ezért először nem is reagáltam. Meglepve pislogtam a csempére, majd amikor megéreztem a nyelvét az ajkaimon végig siklani, lehunytam a szemem, és beletúrtam a hajába. Imádom ahogy csókol.
-Már két napja nem érhettem hozzád. - mondta a csók után. homlokát az enyémnek támasztotta, és az arcomat cirógatta. Annyira gyengéd, és imádni való. De most meglepet, hogy pont itt támadott le.
-Kész örökké valóság. De azért nem kellett volna, így letámadnod. - kuncogtam.
-Nem tehetek róla, hogy nem tudok ellenállni neked. - lágyan csókolt meg.
-Ígérem, holnap a tied vagyok egész nap, és este. - túrtam újra a hajába, még közelebb húzva magamhoz -már ha ez lehetséges-, és csókoltam vissza.
-Szavadon foglak ám. - pihegte az ajkaimra.
Már várom a holnapot. Talán szebb lesz, mint az első közös napunk. De az csak holnap derül ki, addig is kiélvezem a pillanatot vele.
Tanácstalanul ültem le az egyik padra a parkban. Ezt jól kifogtam. Oké, nincs gondom az Idolokkal, mert a munkám során találkoztam már Idollal, nem is egyel.
De ez most furán jött ki. Mármint, hogy részegen botlottam, pontosabban borultam beléjük.
Az még oké, ha hívnak, és megyek, de így még nem jártam soha.
-Szia. Alex, ugye? - szólalt meg egy ismeretlen hang előttem. Felnéztem. -Hyuk vagyok. - értetlenül néztem rá. -Ravi meg Leo barátja. - egészítette ki.
Mint egy kis lámpa, fény gyult az agyamban.
-Ja, tényleg. Most, hogy mondod, a múltkor láttam a kék buksid a konyhátokban. Nagyban tömted magad tele kajával. - nevettem el magam.
-Mindenki addig élvezi a kaja szabadságot, amíg Leo fel nem bukkan. Mindent felzabál. Olyan mint egy rossz sáska. - nevetett.
-Ülj le. - mutattam magam mellé. -Mi járatban? - dőltem hatra.
-Kicsit kiszellőztettem az agyam. - sóhajtott.
-Az sose árt. - bólintottam. Csendben kémleltem az eget, Hyuk meg maga elé meredt. Látszott rajta, hogy valami nem stimmel. -Mi a gond? - hajoltam előre.
-Semmi. - motyogta.
-A "semmi" mindig takar valamit. Ki vele. Ne félj. Nem szólok senkinek, nekem is meg van a saját gondom, és tudom, ha valakinek beszélsz róla, könnyebb. - simogattam meg a hátát.
-Nem tudom, de lehet, hogy tudod, mi egy banda vagyunk. - bólintottam. -Rengeteg elvárás van rajtunk, tökéletesen kell teljesítenünk, mert megkövetelik. Ez már akkor így volt, amikor a MyDol-ban voltunk. Kemény munkával, de egy banda lett belőlünk. Újak vagyunk, és én vagyok a legfiatalabb. Ma próbán rontottam. Pedig nem volt nagy rontás, Ken ki is javított gyorsan, és nem volt olyan mint egy baki. Ha ezt színpadon történt volna, már belebolondultam volna. - sóhajtott.
-Mindenki hibázik. Ember vagy, egyszer úgyis rontasz, ha akarod, ha nem. - nem biztatásnak szántam.
-Sajnos ezt én is tudom. - kezébe temette az arcát.
-Hyuk, senki sem tökéletes, de te törekedj arra, hogy az légy. Tartsd magad ahhoz, hogy igen is sikerül, nem fogsz rontani. Ne légy bizalmatlan, fölég ne magaddal. Bízz magadban, érezd, hogy megtudod tenni, képpes vagy rá. Ne a negatívumokat keresd, és tartsd meg, hanem a pozitívumokat. Nem hallottalak meg énekelni, de ha ilyen fiatalon már Idol vagy, biztos csodás lehet. Cuki vagy, kedves, és jó fej. Ezek nem csak külsőre igazak. Ne a külső dolgokra figyel, ne az eszedre hallgass, hogy rontani fogsz, mert akkor fogsz is. Hanem a szívedre. - elmosolyodtam. -A szíved vezessen, és nem fogsz rontani. - csillogó szemekkel nézet rám. -Ne másnak felelj meg, hanem önmagadnak. Ha szereted ezt az egészet, akkor megéri, ha nem fel kell adni. - kitartóan mosolyogtam rá.
-Szeretem ezt csinálni. - bólintott. -De nem vagyok elég jó.
-De! Elég jó vagy, ha szereted ezt, és ide jutottál.
-Köszönöm. - ölelt meg hirtelen.
-Nincs mit. - öleltem vissza.
~~~~~~
Vagy egy órát dumáltunk. Sok dolgot megtudtam róluk. Érdekes arcok, főleg Ravi, és Ken.
A klip látta után, nem gondoltam, hogy itt fogok ülni az egyikükkel, és beszéljük ki az életünk apró dolgait. Igaz, hogy nem beszéltem neki a munkámról, de a többibe kicsit beleavattam. Kedves kölyök. Hat óra táján a húgom, hívott, hogy menjek el a boltba, mert nincs meg pár dolog a vacsihoz. Elrángattam Hyuk-ot is magammal.
-Leveszed nekem azt? - mutattam a piros csomagos gumicukorra.
Nem tehetek róla, hogy ilyen alacsony vagyok. Ő meg vagy másfél fejjel magasabb. Jó, nem magas sarkú van rajtam, hanem torna cipő.
-Ez nincs a listán. - vigyorgott.
-Ne szólj be. - hunyorítottam rá.
-Nem szóltam. - nevetve dobott két csomag cukrot a kosárba.
Mindent megvettem, amit írt üzenetben a húgom, majd Hyuk segített hazavinni.
Tényleg, ha valaki mondta volna ezelőtt pár nappal, hogy vele fogok sétálni, bevásárolni, meg órák hosszát dumálni, kiröhögöm.
~~~~~~~~~
Cassy kicsit töri a nyelvet, ezért én tolmácsoltam nekik, néha megkérdezte Hyuk-ot, hogy mi a helyes kiejtés, persze papíron, mert az írás-olvasás jól megy neki.
Jól szórakoztak, amíg én a vacsit készítettem.
És persze, az élet nem mindig úgy van, ahogy szeretnénk.
Megszólalt a munka telefonom. Egymásra néztünk Cassy-vel, majd mentem a telefonhoz. Felvettem.
-Igen? - szóltam bele.
-Szabad vagy? - szólt bele egy ismerős hang.
-Igen. Mennyi? - szokásos szöveg.
-Egy éjszaka. Ezt tudhatnád már. - kuncogott fel.
-Egy óra múlva a szokásos helyen?
-Természetesen.
-Rendben.
Kinyomtam. Felsóhajtottam. Megtámasztottam magam a kanapé támlájának. Miért pont most? És miért pont Ő? Újra felbukkant.
Már majdnem elsírtam magam, amikor Cassy megfogta a vállam.
Érte csinálom, érte megéri.
-Megyek lezuhanyzok. - pusziltam meg a homlokát.
Rámosolyogtam Hyuk-ra, majd eltűntem a fürdőben.
Zug a fejem. És pocsékul vagyok. A francra ittam tegnap annyit.
Nem mertem kinyitni a szemem, mert ha meztelen vagyok, elkap a szégyen.
Ezért végül, csak megtapintottam a hasam, amin rajta volt a fűző. Szerencse.
Óvatosan kinyitottam a szemem, és egy barna szemű, valami piros árnyalatra hasonlító hajú, morcos képű gyerek feküdt mellettem.
-Omo. - újra lecsuktam a pilláimat. -Rád másztam tegnap igaz? Veled volt a narancs hajú gyerek is. - motyogtam.
-Inkább csak ágynak használtad. Jót tett neki, a hátsó idomod látványa. - ugrott az ágyra egy barna hajú gyerek, majd ahogy érkezett, úgy is tűnt el, mert a mellettem lévő srác lerúgta.
Nagy nyekkenéssel ért földet. Röhögve fordultam oldalra, és fogtam a fejem.
-Raviii! - nyafogott a földön lévő. -Leo lerúgott. - hisztizett.
-Leo, ne bántsd, mert így is hülye szegény. - trappolt be a narancs hajú. Rám mosolygott. -Szia. - intett.
-Hali. - húztam magamra a takarót, csak a szemem maradt kint.
-Ravi vagyok. Ez a palota pincsi nikkel bolha meg Ken. Kedves herceged meg Leo. - mosolygott kedvesen. -Gyertek reggelizni. Hongbin csinált pirítóst is. - mire kimondta, a Ken nevű mar kint is volt. -Hongbin nagyon jól főz, Ken meg imádja. - magyarázta Ravi.
-Sajnálom. Én inkább szeretnék hazamenni. - másztam rá a Leo nevűre, mert fal volt mellettem, csak rajta keresztül tudok kijutni. Hozzáértem a mellkasához, ami kidolgozott volt.
Szembe néztem vele, kicsit közelebb hajoltam hozzá.
-Koszi, hogy nem hagytatok ott. - ajkaira pillantottam, majd újra a szemébe, és lemásztam róla. Felkaptam a cipőm, majd a táskám. Megborzoltam a hajam, majd megnéztem a sminkem. -Tényleg köszönöm, hogy nem hagytatok ott. - néztem Ravira.
-Semmiség. - legyintett. -Eléggé taccson voltál. Nem lett volna szívunk otthagyni.
-Hahaha. - imitáltam röhögést, majd komolyan néztem rá. -Tényleg, köszönöm.
Meglepődött. Megfontolt lépésekkel indultam ki, majd mentem a hangok irányába, egy szürke -vagy tudja az isten milyen színe volt-, hajú srác torpant meg előttem.
Meglepve pislogott rám.
-Kijárat? - hajoltam közelebb.
-A...Az. - bökött egy ajtóra.
-Köszi. Alex. - nyújtottam a kezem.
-Hackyeol., én vagyok a lea... Vagyis, N a becenevem. - zavartan vakarta meg a fejét, majd kezet fogott velem.
-Lexa, vagy Alexa, mindegy. Remélem még talizunk. Sziasztok. - intettem be a konyhába, majd gyors léptekkel mentem az ajtóhoz. Instabil a mozgásom, legalábbis én úgy érzem. Amint kiértem a tömbház elé, rágyújtottam, és az egyik kukából rókát fogtam.
Mindig ez van. Másnaposan rágyújtok, két perc múlva meg rókát fogok.
De legalább jól vagyok utána. Papírzsepivel megtöröltem a szám, majd az oszlopnak dőlve, hajtottam hátra a fejem. Pont fel láttam arra a lakásra, ahol voltam. Leo épp lenézet rám. Morcos pillantásától inkább félre néztem.
Pár perc múlva ellöktem magam az oszloptól, kidobtam a cigit, és hazaindultam.
~~~~~~~~~
-Tejet kérsz? - kiáltott a húgom.
-Aham. - kapcsolgattam a tv-t. Közben kekszet tömtem magamba.
Tegnap elég jól kipihentem magam, ma csak lazítunk húgival.
Épp egy jó kis zene ment az MTV-n ezert hagytam.
-Xiah Junsu. - olvastam a nevét. -Apám, na ennek van mozgása. - elismerően dőltem hátra. -Tudna újat mutatni. - röhögtem el magam.
-Alex. - szólt rám Cassy.
-Jó, befogtam. - kuncogtam. -Amúgy, konzultációra mikor mész? - vettem el a poharat.
-Holnap. - ült le mellém. Új klip kezdődött, a tej ami a számban volt -mert időközben beleittam-, mind az üvegtetejű dohányzóasztalon, meg a tv képernyőén landolt.
-Ez nem lehet igaz...
Azt mondjak, az alkohol jó hatással van az emberre. Tévedés.
Addig jó, amíg a mámorban úszol, közben azt se tudod mit teszel.
De másnap olyan szarul vagy, hogy megfogadod, többet nem iszol, és mégis megteszed.
Hát velem is ez van. Az ivásba -néha egyéb extra dolgokba-, fojtom a bánatom.
És, hogy miből van rá pénzem?
Eladom a testem.
Tudom, nem a legmegfelelőbb munka, de el kell tartanom a húgom, aki nem rég utazott ki, hozzam.
Tetszik neki itt, tanul is koreaiul, de nem nagyon halad. Én meg otthon, 17 évesen kerestem egy magántanárt, hogy tanítson, mert megtetszett a nyelv.
Imádom az animét, meg a doramákat, megtanultam a nyelvet, de soha nem gondoltam volna, hogy itt kötök ki.
Na meg, hogy egy barban iszogatok. Fizettem, majd távoztam. Megcéloztam az első klubot, ahol kitombolhatom magam.
****
-Azta. Hogy neked mi, morcos képed van. - borult a lány a fiúra. -Bocsi. - nevetett, közben elterült, a fiú ölében.
-Na ez jól becsípet. - röhögte el magát a narancs hajú srác.
-Huh, de jó hajad van, fiam. - fordult hasra a lány, fenekével szemezett a srác.
A lány beletúrt a fiú hajába.
-Leo. Ez egy csaj, az meg a hátsója amivel épp szemezel. - veregette vallon a barátja.
-Ken, ha nem szólsz, nem is tudnám. - nézet rá, az emlitett, a barátjára.
Ken nevű, nevetve ült le.
-Mi a neved szépség? - hajolt előre Hackyeol.
-Alex. - motyogta a lány, feje hangosan koppant az ülőgarnitúrán farészén, és még mindig, félig a fiún volt.
-Ez bealudt. - simította ki a hajat az arcából, a narancs hajú.
-És most mit csináljunk, vele? - könyökölt az asztalra a legfiatalabb. -Nem hagyhatjuk itt. - nézet szét. -Vigyük haza, a dormba. - javasolta a narancshajú.
-Jó ötlet Ravi, de hol fog aludni? - nézet rá Leo.
-Természetesen veled fog. - röhögőt Hongbin.
-Kösz. - fintorodott el a srác, majd összeszedelődzködtek, Leo a lányt a kezébe fogva vitte ki, a leader, addig -a lány zsebében megtalált kártyával-, magukhoz vették a dolgait, meg a sajátjaikat. Leo figyelmesen megvizsgálta addig a lány arcát. Volt egy anyajegye a bal orcáján, ajkai teltek, és sziú alakú az arca.
Szemei színét nem tudta megnézni.
Haja hosszú, göndör, és bordó színe van.
Teste törékeny vékony, mégis telt idomú.
Nem akarta magának beismerni, de pont az esete.
*****
Leraktam az Alex nevű lányt az agyamra, majd betakartam, és kimentem, hogy elvegyem az iratait, meg a mobilját. Egy kis táskában volt mindene, ezért azt az éjjelire raktam, és eldőltem mellette.
~~~~~~~~~
Két óra forgolódás után se tudtam elaludni, ezért -mivel kíváncsi voltam-, kivettem a mobilját, és belenéztem.
Egy szőke hajú lánnyal volt a képernyőn, nagyon hasonlítottak.
Gondolom a húga lehet. Sok kép volt a telóján, ezért mire végeztem velük elálmosodtam, a mobilt le is raktam, majd oldalra fordulva el is aludtam.
