Eternity Love [8]

Puha kezek hoztak vissza a valóságba, ahogy óvatosan megcirógatja az arcom. Eddig a plafonra pislogtam, most pedig rá.
-Nagyon elgondolkodtál, szóltam is hozzád, de nem válaszoltál. - néz rám aggódva.
-Most az egyszer van bűntudatom, hogy elküldtem egy pasit... - sóhajtok fel.
-Ken? - bólintok -Túl lesz rajta, ne aggódj. - hajol fölém. -Jöhet a masszás? - kérdi.
-Még szép! - ülök fel, leveszem a pólóm, hasra fordulok, Ő pedig a fenekemre ül, kicsatolja a melltartóm, és végig simit a hátamon, mind Két tenyerével, amitől a bőröm borsódzani kezd. Felsóhajtok picit, Ő pedig elkezd masszírozni, amitől már kezd... orgazmusom lenni! Csodás kezei vannak!
Egy-egy helyen amikor hozzám ér, kicsit felnyögök.
-Ne csináld ezt... kezdek kiakadni... - hajol a fülemhez, és belesuttog.
-Segíthetek rajta... - nézek rá. Felegyenesedik, de csak pár pillanatra, nyakamtól, a hátam közepéig végig csókolja a bőröm, amitől megborzongva nyögtem fel, utána kicsit megemeli magát, így meg tudok fordulni. Amint ledobtam a melltartót oldalra, már hajolt is megcsókolni, én pedig neki álltam kioldani a nadrág madzagját, hogy benyúljak a boxerébe de meglepve tapasztaltam, hogy nincs rajta. Csókba vigyorogva fogom meg egy kicsit, végig simitok rajta, amitől megremeg, aztán megmarkolom a csípőjét, és teljesen átadom magam a csóknak.
Mire leszedtem róla a pólót, kopogtak.
-Nem nyissuk ki... - morogja a nyakamba. Hajába turva nyomtam a csípőm hozzá, amitől felnyög, majd újra kopognak.
-Yun! Rei vagyok, sürgős! - hallottam Rei furcsa hangját, ettől pedig Leo is leállt, és rám nézett.
-Folytatsuk, de nem most! - sóhajtok fel. Gyorsan magamra kapom Leo pólóját, és az ajtóhoz sietek.
-Bocsi, hogy megzavarlak titeket, csak nem tudom, hogy mit tegyek... - néz rám könnyes szemmel.
-Gyere be! - átkarolom a vállát és bevezetem, Leo már az ágyat csinálta, majd a fürdőbe ment, fogat mosni. -Mi a baj? - kérdem.
Leült az ágyra, megfogja a fejét, majd kibukik belőle.
-Terhes vagyok! - néz rám.
-Tőlem? - lepődtem meg. Rei felnevet. -Én mindig védekezek, tőlem biztos nem! Megcsaltál? - ijedek meg, mire még jobban felnevet.
-Yun... - fuldokol.
-Jó, bocs! Csak olyan fejjel mondtad, mintha én lennék az apa! - mosolyogtam rá. -Folytasd...
-Hakyeon és én... a múltkor... csak úgy... szóval nem védekeztünk, mert már untam az óvszert, persze Hakyeon is, és azt hittem egy eset miatt nem lehetek terhes, de most az vagyok! Az uncsitesómnál jöttem rá, amikor bementem a fürdőbe, ott meg a polcon ült egy doboz tampon, én pedig számolni kezdtem, és két hete késik. Észre se vettem, mert állandóan rohangálok... Ezért, azonnal ide jöttem. - hadarta.
-És mi a gond? Terhes vagy, ez pedig csodás dolog. Hakyeon szeret, Te is Őt, és a picit is imádná! Főleg, hogy még ő is egy óriás gyerek. Én Imádom a kicsiket, minimum négy öt gyereket akarok majd, hatalmas házat, ahol majd szaladgálhatnak, gondolj bele, Te nem akarsz ilyet? Egy szerető családot? Lehet, pont ezzel a picurral fog kezdődni. - fogom meg a kezét. Leo áll elénk, és rám mered.
-Hozzám jössz? - kérdi. Elnevetem magam.
-Leo mániája a nagy család! - kuncog Rei.
-Hány gyereket akarsz? - nézek Leora.
-Legalább négyet. - bólint.
-Holnap esküvő! Viszont most Rei a legfontosabb, szóval napolunk! - hesegetem el.
-Mit tegyek? - kérdi Rei és rám néz..
-Szépen mész és elmondod Leaderssinek, hogy mi a helyzet, ha nem tetszik neki, lecsapom és elásom valamelyik parkban! De szerintem örülni fog neki! - mosolyogtam rá.
-Köszönöm Yun. - megölel, majd feláll és kimegy.
Leo ül mellém, és engem néz.
-Mi van? - pislogok rá Ijedten. Tisztára úgy néz rám, mint valami pszichopata gyilkos
Nem válaszol csak fogja és eldönt az ágyon, szinte majd felfalja az ajkaim, ruhám pedig leszaggatja rólam, alig tudom követni, olyan tempóval tesz magáévá. Komolyan, volt már rengeteg pasim, de egyik se volt ilyen, és nem váltott ki belőlem ilyen dolgokat, de az, hogy ezt csak annyi valtotta ki belőle, hogy sok gyereket akarok, furcsa.
-Jézusom! - sikoltok fel a hátába kapaszkodva, levegő után kapkodva ernyedek el, pár mozdulat után pedig ő is követ a csúcsra, és mellém dőlve betakargat. Pihengve nézem a plafont, Leo pedig magához von.
-Jobb voltam mint Ken? - kérdi.
-Messze túl szárnyaltad az össze pasim! - sóhajtok fel.
-Ezt örömmel hallom, akkor holnap meg is lehet tartani az esküvőt. - mosolygott.
-Rendben! - elnevettem magam, pár perc múlva pedig már aludtam is.